Az alvászavar egyszerre jelent tünetet és betegséget. Az alvás és ébrenlét egymást követő és egymást váltó ciklusos aktivitás. Az alvás során a szervezet takarékműködésre kapcsol, regenerálódik, a környezettel való kapcsolata fellazul.

A felnőttek döntő többségének napi 6-9 órányi alvás igénye van, a kevés és túlalvás egyaránt okozhat napközbeni fáradtságot. A kialvatlanság negatívan befolyásolja a hangulatot, a memóriát, a koncentrálást, depresszióhoz vezethet, rontja a munkahelyi teljesítményt, növeli a baleset kockázatát. Az emberek legalább 30 százalékánál fordul elő orvosi segítséget igénylő alvászavar. Életünk legalább 1/4-1/3 részét alvással töltjük, így mennyiségileg sem elhanyagolható. A kialvatlanság nappali fáradtságot és álmosságot okoz, negatívan befolyásolja a hangulatot, a memóriát, a koncentrálást, depresszióhoz vezethet, rontja a munkahelyi teljesítményt, a figyelmetlenség fokozódásával növeli a baleset kockázatát.

Az alvászavar okai

Az alvászavaros betegek mintegy 15 százalékának esetében valamilyen pszicho-fiziológiai ok áll a probléma mögött, azaz a hátterében lévő pszichés feszültség kísérőjelenségeként mutatkozik az alvászavar. A betegek túlnyomó része nem is érzékeli a nappali feszültséget, csak az alvászavar jelentkezésén keresztül érzi a problémát.
Egyes gyógyszerek is okozhatnak mellékhatásként alvászavart, ilyenek például a béta-blokkolók, teofillintartalmú szerek, de a túlzott koffeinfogyasztás is okozhat ilyen problémát.

Az alvászavarok típusai

Disszomnia

Disszomniának számít a nyugtalan láb szindróma, amely során egyfajta zsibbadás vagy fájdalom nem hagyja pihenni a végtagot. Ugyan ez a kategória a hirtelen nappali elalvás a narkolepszia.

A disszomniák között legismertebb az alvási apnoe szindróma. Főként éjszakai a horkolás közbeni hosszas levegővétel-kihagyásáról ismerhető fel, melyet egy horkantásszerű nagy belégzés követ.

Paraszomnia

A paraszomniákhoz legismertebb változatai az éjszakai rémálomból fölriadások (night terror) és az éjszakai bevizelés (enurezis nokturna), az alvajárás (szomnambulizmus).

Inszomnia

Az inszomnia álmatlanság, alváselégtelenség, egyfajta állapot, amikor a páciens permanens fáradtságot érez. Kívánja az alvást, mégsem tud elaludni. Az alvás nem pihentető, felületes, illetve túl rövid ideig tart. A folyamatosan fennálló inszomnia túlnyomó többsége tünet, hátterükben körülbelül a felénél mentális betegség, negyedénél belgyógyászati vagy neurológiai betegség, maradékánál alváshigiénés, illetve életmódbeli okok állnak.
A lelki egészséget érintő tényezők közül leggyakrabban a depresszió, a szorongásos zavarok és az addikciók (drog, gyógyszer, alkohol) áll a háttérben. Az inszomniák önmagukban primer formában, elsődlegesen, önállóan ritkán jelentkeznek. Önálló alvásbetegség rendkívül ritka, mivel nincs önmagában való kiváltó oka.

Hiperszomnia

A hiperszomnia, nappali fáradtsággal járó zavar. Látszólag erre semmi oka a páciensnek, mivel elegendő időt szán napi szinten az alvásra. Azonban a pihenéssel töltött idő nem kielégítő a szervezet számára, felszínes. Az alvási apnoe szindróma ilyen állapothoz vezet, mivel a légzésszünetek, fulladások folyton felébresztik a szervezetet. Mély alvásba a szenvedő csak nagyon minimális mértékben merül, ami hosszabb távon kimerülést okoz.

A narkolepszia is egy alvászavar. Jellemzője, hogy bármikor, akár nappal is néhány percig tartó mélyalvásroham tör a betegre. Jellemző további tünete az alvási paralízis. Ébredéskor vagy elalváskor rövid ideig tartó teljes mozgásképtelenség áll be. Előfordul az elalváskor jelentkező érzékcsalódás, hipnagóg hallucináció illetve kataplexia, mely intenzív érzelmek hatására fellépő hirtelen tónusvesztés, összeesés anélkül, hogy elveszítené a beteg az öntudatát (azaz nem ájulás).
Hiperszomniás panaszokat a depresszió, a szorongás is okozhat.

Amennyiben alvászavart tapasztal önmagán tanácsos pszichológus szakembert felkeresnie:

– ha nem jön rá az alvászavara okára,
– amennyiben ez hosszabb távon befolyásolja általánosságban hétköznapi teljesítményét,
– ha egyéb különös, szokatlan viselkedés is társul az álmatlanságához,
– ha a következő tünetek jelentkeznek: tudat-kihagyások, hallucinációk, gyakori hangulatingadozások, napközbeni elalvás
– ha egyéb betegségei is vannak (pl.: pajzsmirigy túl- vagy alulműködés, magas vérnyomás)

Az alvászavar kezelése

Az alapbetegség kezelése után általában azon alvászavarok, melyek más betegségeket kísérnek, elmúlnak.

A pszichofiziológiai alvászavarnál a szorongás megszüntetése a gyógymód, mely történhet szorongásoldó gyógyszerekkel, de relaxációs terápiás módokon is.
Több pszichiátriai betegséghez kötődnek alvászavarok (pl: bipoláris hangulatzavar, pánikbetegség, depresszió, szkizofrénia, szorongásos kórképek), melyek a betegség gyógyszeres kezelésével (általában antidepresszánsok alkalmazásával) javulnak, eltűnnek.

Az alvászavarok nem csak a szervezet regenerálódását nehezítik meg, hanem a mindennapos fizikai és szellemi tevékenység végzését is ellehetetleníthetik.

AlvászavarBudapestbudapest pszichológusBudapesti pszichológuspszichológus budapestPszichologusok BudapestenSkultéti-Szabó Katalin pszichológus