Az ember együtt fejlődik a lelkével, de amíg a testi fejlődés egy szempillantással felmérhető, addig a lelki nem. Életünk során a psziché egyik fejlődési szakaszból lép a másikba anélkül, hogy észrevenné az, akiben lezajlik. Ezek az átmenetek nehezen érzékelhetők a laikusok számára, de léteznek. Az életszakasz váltások általában nagyobb változásokkal együtt mennek végbe, melyek különböző mértékben megviselik meg a személyiséget. Minden nagyobb a váltás, annál nagyobb a lehetősége egy krízisnek. Példaképpen említhetjük a nyugdíjba menetel intézményét, amely egyrészről megnyugtató (nem kell munkába járni, korán kelni, idegeskedni a körülmények kapcsán), de másik oldalról felmerül a haszontalanság, fölöslegesség, és az életből kifelé tartás gondolata is. Ez az öregedés, az öreg kor életszakasza, ami nem mindig könnyen feldolgozható. Az életszakasz váltások életszakasz problémákat hoznak magukkal, amit vagy egyedül, vagy segítséggel, de át kell vészelni.

Ahogy idősödünk, egyre több, egyre szerteágazóbb problémával, kihívással kell szembenéznünk. Fiatal korban az alkalmazkodás, a különböző közösségekhez való csatlakozás, a szülőnek történő megfelelés az első számú probléma. Az életközépet, érett felnőttkort elérve egyre bővülnek azok a szerepek és feladatok, amelyeket el kell láthatnunk, a szülőségtől a munkahelyi beosztásnak megfelelő elvárásokig. Az idősödéssel pedig “emésztenünk kell”, hogy lehetőségeink egyre korlátozódnak, és merőben más feladatok várnak ránk, mint eddig. Tehát az életszakasz problémák életciklus-váltásokhoz kötődő nehézségeket jelentenek.

Az életszakasz problémák kríziseket jelentenek, melyek megnyilvánulhatnak szorongásban aminek testi tünetei is mutatkozhatnak. Előfordulhat pánikroham, depresszió, céltalanság, önértékelési zavar. Fiatalok főleg életkezdési pánikkal küzdenek, leválási nehézségekkel, esetleg párválasztási problémákkal, illetve korai házassági gondokkal. Az életközépi válság a megállapodottsággal, a megunt rutinokkal, a gyermek elengedésének nehézségeivel, a válással küzdenek, esetleg nehezen találnak új célokat az életükben. Minden életkor tele van ezekkel. De ide tartoznak a párkapcsolati problémák, döntési nehézségek, fóbiák, önértékelési kényszertünetek, zavarok, feldolgozatlan veszteségélmények, evészavar, gyász, stb…

Milyen helyzetekhez kötődhetnek életszakasz problémák?

Iskolakezdés, iskolaváltás, beilleszkedés, tanulmányok kifutása, befejezése, munkába állás, munkahely váltás, gyermekek születése, szülővé válás, a gyermekek elengedése – üres fészek szindróma, nyugdíjba vonulás, csökkent munkaképesség, leváltás, kirúgás, stb…

Az egyik fejlődési szakaszból a másikba való átmenet nem mindig megy gördülékenyen. Korábban ezeket a szakaszhatárokat rítusokkal, rituálékkal igyekeztek megkönnyíteni, például, beavatás, férfivé-, nővé válás szertartásaival. A modern kor embere már nem hajlandó az ehhez hasonló hagyományokkal foglalkozni, így pszichés kapaszkodók nélkül gyakran egyedül marad belső feszültségeivel. Hagyományos módok helyett újfajta megoldási módokat kell keresni. A váltások esetenként ijesztőek, nyomasztó problémákkal járnak, mégi úrrá kell rajtuk lenni. Egyedül vagy segítséggel, de szembe kell nézni az új kihívásokkal. Az átvészelt, megoldott krízisek önbizalomhoz segítik a személyiséget, kiegészítik fegyvertárát a problémamegoldásban és érettebbé teszik a személyiséget. A lélektan, a pszichológia éppen ezért “normatív kríziseknek” is nevezi az életszakasz problémákat. E kifejezés jelzi, hogy ezekkel a problémákkal többé-kevésbé mindannyiunknak meg kell küzdenie.

budapest pszichológusBudapesti pszichológusÉletszakasz problémákpszichológus budapestenPszichologusok Budapesten