A Kanner-szindróma, olyan kisgyermekkori autizmus, amely már 3 éves kor előtt megfigyelhető, és súlyosan érintheti a gyermek beszédképességét. A Kanner-szindróma az autizmus klasszikus erős formája. Maga az autizmus „az agyi működést átható, egész életen át tartó és fogyatékossághoz vezető szociális, kommunikációs és kognitív zavar”.
A Kanner-szindróma, avagy kisgyermekkori autizmus egy diagnosztikai kategória, ami nem szerepel a DSM-IV-ben, de még mindig használják. Neurobiológiai, pervazív fejlődési zavar, az autizmus klasszikus erős formája. A rendellenességhez 75-ös IQ alatt társulnak az alábbi tünetek: a gyermekeknél már 3 éves kor előtt megfigyelhető a társaikhoz képesti visszamaradás a kommunikációban, a szociális viselkedésben és a rugalmas gondolkodásban. Az érintett gyermekek sokszor nem tanulnak meg beszélni; egyes vélemények szerint a beszélő autisták nem Kanner-szindrómások. Leo Kanner amerikai gyermekorvos írta le először 1943-ban.
Az autizmus sokszor megfoghatatlan jelenség. Számos nehézséget, de legalább ugyanennyi csodát rejt magában. Több fajtája létezik, különböző mértékű sérülésekkel és tünetekkel, három alapvető tényezőben azonban mindegyik megegyezik. A sérülések a szociális képességek, a kommunikáció, valamint az elvont gondolkodás terén jelennek meg minden esetben.
A két állapot között felfedezhető különbségek:
Kanner-féle autizmus (early infantile autism)
- már az első hónapokban egyértelművé válik,
- előbb kezd el a gyermek járni, mint beszélni,
- megkésett beszédfejlődés, mutizmus, echolália, kis szókincs, valamint a kommunikációs szándék hiánya jellemző,
- gyenge szemkontaktus, mivel a gyermek számára másik személy nem létezik, a saját világában él,
- nagyon gyenge szociális és alkalmazkodó képesség.
A DSM IV-ben és ICD 10-ben csak az autisztikus zavar illetve Asperger-szindróma szerepel.
Tünetei
Gyakoriak az alvászavarok, a fóbiák, az evészavarok, dühkitörések, autoagresszió.
Egyes esetekben már az első hónapokban a megszokottól eltérően fejlődnek. Máskor csak a második vagy a harmadik életévben jelentkeznek a tünetek. Ekkor a már meglevő szociális és kommunikációs képességek is károsodhatnak.
Az egyik jellegzetesség az elzárkózás, az autisztikus magány. Egyes autisták alig képesek személyekkel kapcsolatba lépni; sokkal nagyobb örömet jelent számukra a tárgyakkal való foglalkozás, mint az azonos korúak társasága. Mások keresik a kapcsolatot, de szociális viselkedésük zavartsága miatt nem értik meg őket.
Az állandósághoz való ragaszkodás fontos kapaszkodót jelent a nehezen megjósolható változások világában. Az autisták akár be is pánikolhatnak, ha valami nem a megszokott módon zajlik.
A két leggyakrabban előforduló állapot a Kanner-féle autizmus és az Asperger szindróma. A megkülönböztetés nehéz, ugyanis sok hasonló tünetet hordoznak magukban.
- gyakoribb az előfordulási arány a fiúk, mint a lányok esetében (4:1),
- jellemző a szociális elszigetelődés, az én központúság,
- sérül a nyelv használata (egyoldalú beszélgetések, hibás névmás használat, állandó mesélés és kérdezés, új szavak megalkotása),
- felfedezhető a nem verbális kommunikáció sérülése (szemkontaktus, gesztusok, arcmimika furcsaságai, különös hangsúlyozás),
- kimarad a játék a fejlődésben, valamint sérül az imagináció,
- jellemző az azonoshoz való ragaszkodás,
- az érzékelés területén megfigyelhető a túlérzékenység, amely akár hiper-, vagy hiposzenzitivitásban is megjelenhet,
- hiányzik a nagymozgások harmóniája, ellenben nagyfokú kézügyesség jellemzi őket,
- előfordulhat ön- vagy mások felé irányuló agresszió, tárgyak rongálása, nyugtalanság,
- gyakoriak a különleges képességek, a nagyon jó memória, jellemzően a számok világában.
Ahhoz, hogy valakit Kanner-szindrómásnak tekintsenek, a következőknek kell fennállniuk:
- a kétirányú szociális interakciók kvalitatív zavara
- a kommunikáció kvalitatív zavara
- beszűkült érdeklődés és sztereotípiák
- a zavarok a harmadik életév előtt jelennek meg
A gyereknek mind fejlődése, mind érzékelése, kommunikációja és szociális viselkedése zavart szenved.
Kommunikáció
A legtöbb, régebben Kanner-szindrómásnak tekintett autista beszéde jellegzetesen zavart. Ilyenek a monoton hangon való beszélés, az echolália, és a nyelv szó szerint vétele. Leginkább a nyelv használata sérül; a nyelvtan, a szemantika és az artikuláció kevésbé érintett. Körülbelül a felük néma. A diagnózis nem egyértelmű, mert vannak, akik a beszélő autistákat nem tekintik Kanner-szindrómásnak még akkor sem, ha súlyosan autisták. Az autisták kommunikációjában sokat segíthet például az írásbeli kommunikáció, a rajzolás és a festés. A beszédfélelmen segíthet a hangfelvételek visszajátszása és a számítógép használata.
Okai
A különböző kutatások arra utalnak, hogy az autizmusnak genetikai okai vannak. A jelek arra utalnak, hogy több gén együttes hatásának eredménye. Az autizmushoz vezető köztes folyamatok közelebbről nem ismertek. A szakértők egyetértenek abban, hogy a korábbi frizsideranya elmélete nem állja meg a helyét.
Következményei
Az autizmus súlyos formája zavart okoz az észlelésben és a kommunikációban. Az autisztikus magány megnehezíti a szociális kapcsolatok létrejöttét és a beilleszkedést a családba és az iskolába. A szociális szabályok megfelelő alkalmazására való képtelensége sok stresszt okoz. A Kanner-szindrómás gyerek nevelése nehéz, és a gyerek sokszor felnőttként is képtelen lesz az önálló életre.
Budapesti pszichológus szakembereink állnak rendelkezésére, budapesti pszichológiai rendelőnkben.
Ha Kanner-szindróma tüneteit tapasztalja, forduljon a legközelebbi pszichológushoz Budapesten. Pszichológiai rendelő Budapest.
Pszichológiai rendelő Budapest.