A pszichológián belül krízisről akkor beszélünk, ha hirtelen, váratlanul kilátástalan helyzetbe kerül valaki. A krízis olyan feszült, fájdalmas állapot, mely kilátástalanság, megoldhatatlanság vagy fenyegetettség érzését váltja ki. Egy kataklizma olyan helyzetet is képes generálni, ami sorsfordító, azaz teljesen átértékeli az életet, új megoldási formákat hoz felszínre és az illető életét alapvetően változtatja meg. Ebben az esetben túlterhelheti az egyén problémamegoldó kapacitását, ami megfelelési, önmegfelelési dilemmát, illetve a problémára adott válasz elégtelenség érzését okozhatja. Olyan helyzet is előfordulhat, hogy az újonnan előálló kihívások a felkészületlenség miatt pánikreakciót váltanak ki az illetőből.

Megkülönböztetünk fejlődési és váratlan (akcidentális) krízist. Az előbbi hosszabb időszakokat jelent, melyek a fejlődéshez szükséges, természetes változások járulékai, például a serdülőkori krízis, életközép-krízis, időskori krízis. A váratlan krízis esetleges, hirtelen, nem lehet rá felkészülni, olyan életesemény, ami bármelyik életszakaszban előfordulhat. Ilyen lehet egy betegség, haláleset, válás, baleset vagy munkahely elvesztése, stb.

A krízis lefolyását hat-nyolc hetes időtartamban határozzák meg. A krízis a kiváltó hatással kezdődik, melynek feldolgozása perceket, esetleg órákat vesz igénybe. Az ijedtség, megrettenés és a nyugtalanság szakasza napokig tarthat. Az új helyzethez történő alkalmazkodás időszaka heteket vesz igénybe, majd lassan az egyensúly helyreállása következik hónapok alatt.

A váratlan (akcidentális) krízisek legalapvetőbb oka a tárgyvesztés. Ennek három stádiumát különböztetjük meg. A sokk, a tárgyvesztés tudatosulását valamint helyreállítás szakaszát. Az első időszakot bénultság, a veszteség tagadása, a valóság elutasítása jellemzi, az egyén szenvedése és dühe időnként önmagára vagy környezetére irányul. A tárgyvesztés tudatosításakor kétségbeesés, reménytelenség, közöny váltakozik. Ilyenkor a mindennapi, hétköznapi feladatok megoldásának képtelensége illetve szomatikus panaszok megjelenése is jellemző. A harmadik szakaszban a tünetek lassan megszűnnek, a lelki egyensúly helyreállását új tárgyra (itt a tárgy alatt személyt is érthetünk, pl. haláleset kapcsán) irányuló kapcsolatok kialakulása követi.

Amennyiben úgy érzi, nem képes egyedül vagy teljes mértékben megbirkózni az adott helyzettel, mindenképpen keressen fel egy pszichológust.

budapest pszichológusBudapesti pszichológusKrízisPszichés problémákpszichológus budapestPszichologusok Budapesten