A paranoid személyiségzavar (Paranoid personality disorder) olyan betegség, amely a nemzetközi betegségosztályozások szerint leginkább túlhajtott gyanakvásossággal és azzal a folyamatos tendenciával jellemezhető, hogy az egyén a környezetében lévő személyek cselekedeteit és szándékait, folyamatosan rosszindulatúnak, fenyegetőnek és ármányosnak véli/értékeli. A különféle személyiségzavarok között a súlyos személyiségzavarok közé tartozó karakterzavar.
A személyiségzavarok sokszor azért nehezen megfoghatók, mert olyan viselkedési elemeket tartalmaznak, amelyek egészséges személyiségben is fellelhetők. A gyanakvás például teljesen normális, adaptív része az emberi működésnek. Ez az intuitív rendszerünk szűri ki az ártani szándékozókat, ugyanakkor a túlzott mértékű gyanakvás és bizalmatlanság minden emberi kapcsolatot megmérgez.
A paranoid személyiségzavar diagnosztikus kritériumai (DSM-IV)
A pszichiátriai diagnózis felállításához az alábbiak közül legalább négy szükséges.
A,
- Megfelelő tényszerű összefüggések alapja nélkül feltételezi, hogy mások kihasználják, vagy ártanak neki.
- Bizonyítékok hiányában is megkérdőjelezi barátai, munkatársai megbízhatóságát és lojalitását.
- Általánosan ártatlan megjegyzésekből vagy hétköznapi történésekből rejtett rosszindulatot vagy fenyegetést olvas ki (pl.: az a meggyőződése, hogy a bankalkalmazott „tévedése” csak szándékosságból fakadhatott)
- Haragtartó, hosszú ideig képtelen megbocsátani, elfelejteni az őt ért sérelmeket, bosszúságokat.
- Nem hajlandó másokban megbízni, mert attól fél, hogy a tőle származó információt később felhasználják ellene.
- Könnyen megsértődik, sértődés esetén azonnal dühös támadással válaszol.
- Valós okok hiányában is megkérdőjelezi házastársa vagy szexuális partnere hűségét.
B, A fenti karaktervonások nem kizárólag skizofrénia vagy téveszmés zavar fennállása idején jelennek meg.
Ahhoz, hogy valakinél felmerüljön a zavar szintű személyiségszerveződés, a fenti 7 működésmód közül legalább négynek tartósan, több helyzetben meg kell jelennie, minden élethelyzetet át kell hatnia, súlyos distresszt és szenvedést kell okoznia, miközben ezek hátterében nem áll más betegség (skizofrénia, bipoláris, pszichotikus zavarok vagy más egészségi állapot).
Érzelmi állapot
A paranoid ember folyamatosan úgy érzi, hogy van egy rejtett igazság, egy a felszín alatt megbúvó másodlagos tartalom a világban. Ezt a talányt fel kell tárnia, és mintha minden körülötte levő részt venne ebben a globális összeesküvésben. Minden ember életében előfordulhat olyan időszak, amikor ellenségesnek érzékeli a körülötte levő környezetet és emiatt fokozott éberséggel pásztázza az eseményeket. Aki átélt már ilyet pontosan tudja, hogy ez meglehetősen fárasztó, állandó figyelmet igénylő feladat. A paranoid beteg folyamatosan ebben a túlfeszített állapotban él. Állandóan pásztázza a környezet ingereit, így nem tud lazítani, nem tudja elengedni magát emberi kapcsolataiban és megfelelő módon megélni pozitív érzelmeit.
Mivel itt a gondolkodás a környezet megfigyelt eseményein alapszik, ezért nem mondhatjuk, hogy az alap a realitástól elrugaszkodott lenne. Ugyanakkor valami hiba csúszik a gépeztbe és a következtetések módszeresen tévesek lesznek. Egy kívülálló számára teljesen érthetetlennek tűnik, hogy hogyan lehetséges azonos információkból valamiféle egészen nyakatekert módon teljesen eltérő eredményre jutni. Azonban, ha a kívülálló veszi a fáradtságot, hogy elmagyarázza álláspontját vagy megpróbálja észérvekkel meggyőzni a paranoid személyt, akkor percek alatt gyanúsítgatások célpontjaként találja magát, mondván, hogy ő is részt vesz az ellene szőtt tervben. A paranoid személy gondolkodása teljesen merev, megmásíthatatlan, világról szóló hiedelmei nem inognak meg a konfliktusok hatására.
Rögzült állapot
Ellentétben tehát az átlag embernél megjelenő paranoid gondolatokkal, amelyek érvek és bizonyítékok hatására módosíthatók, a paranoid ember gondolkodása hajlíthatatlan és ez olyan mértékben rontja a világban való működését, hogy tönkreteszi a világban egyébként rendelkezésre álló szerepeit, akár munkatárs, akár férj/feleség, szülő vagy barát. Ez persze komoly stresszt és szenvedést okoz számára, hiszen semmilyen területen nem tud kiteljesedni.
Mivel a paranoid ember őszintén azt érzi, hogy őszintétlenek vele, gyakran reagál gőggel, haraggal és önteltséggel, azzal a hittel, hogy az ő kezében van az igazság kulcsa, és bizony ő akkor is tudja, hogy hogyan mennek a dolgok a világban, ha mindenki meg akarja vezetni. Ez a fajta nagyképűség tovább növeli az elutasítottságát, és bár rövid távon az érintett fölényt élhet meg, de végül ugyanúgy magára marad, ami negatív érzéseket eredményez.
Ez a fajta zavar jellegzetesen fiatal felnőttkorban jelenik meg, és bár konkrét okokat nem igazán tudtak felmutatni, de feltehető, hogy bizonyos biológiai és környezeti hatások esendőbbé teszik az embert a zavar kialakulására. A súlyos gyerekkori trauma, bántalmazás, elutasítottság, elhanyagolást előfordulhat az élettörténetben, illetve bizonyos kutatások szerint gyakoribb olyan családokban, ahol a családtörténetben előfordult skizofrénia vagy más pszichotikus zavarok.
Több kiválóan képzett budapesti pszichológus áll rendelkezésére, ha problémája akad. Budapesti pszichológiai rendelőnk várja azokat, akik jobb életre vágynak. Pszichológus Budapest.
Amennyiben pszichológus Budapest térségében keressen bennünket bizalommal. Pszichológiai rendelő Budapest.
Pszichológiai rendelő Budapest.