Bántalmazásnak nevezzük azt, amikor kiskorú gyermekek sérelmére követnek el valamilyen jellegű erőszakot vagy olyan cselekmény történik, amely testi- lelki fejlődésében zavarja, károkat okoz neki vagy benne. A bántalmazást nehéz felfedezni, mert általában szűk vagy tág családi körben esik meg, kívülről az emberek nem szívesen avatkoznak be ilyesmibe. A bántalmazott nem elég érett ahhoz, hogy saját érdekében eljárjon valamint szülei esetleg a gyámjai, akiknek intézkedni kell ezekben esetekben, pont az elkövetők.

Legtöbb felfedezett és regisztrált gyermekbántalmazás a fizikális abúzus területéről kerül ki, mivel ennek nyilvánvaló nyomai vannak – kék foltok, látható sérülések, sérült végtagok, zavarodott viselkedés formájában. Szexuális abúzusra ennél ritkábban derül fény, mivel a sértett is szégyelli továbbá nincs tisztába azzal, hogy jogtalanság áldozata és vele ezt még saját édes szülei sem tehetik meg. Öntudatosabb korban pedig nem mer segítséget kérni, mivel tart a retorzióktól illetve elveszítette a bizalmát szinte mindenkiben. Érzelmi bántalmazás még ennél is ritkábban kerül felszínre, mivel sokkal árnyaltabb formában kivitelezhető valamint nehezebben felismerhető és sokkal kevésbé van a köztudatban, mint a többi. Esetenként még a szakember számára is nehéz felismerni.

Az elhanyagolás során, mint bántalmazási formában, amely szintén a bántalmazás körébe tartozik, a gyermek hiányt szenved, nincsenek kielégítve az igényei azokban a szükségletekben, amelyek testi, lelki, szociális fejlődését elősegítenék, támogatnák. Emiatt károsodás érheti a gyermek pszichéjét és fizikai testét. Ezek az alkalmak lehetnek egyediek, de inkább hosszú távon jellemzőek, amely már az életét is veszélyezteti – például táplálás elmulasztása.

Fizikai bántalmazás során a gyermek közvetlen testi sérülést, károsodást, fájdalmat szenved. Formái, módszerei változatosan fordulnak elő. Időnként megáll a túlkapásnál, azonban szadisztikus hajlamú szülő esetén borzasztó formákban törhet felszínre. Súlyosabb bántalmazási formák között fellelhető a verés, forrázás, fojtogatás, rugdosás, égetés, ledobás, sőt, még a mérgezés is (Münchausen-szindróma).

Gyermeken elkövetett szexuális aktus, illetve a gyermek bármilyen formában történő bevonása a szexualitásba szintén bántalmazás. Szexuális aktuson kívül az erre irányuló csábító tevékenység, magamutogatás, szexuális tevékenység végzése gyermek előtt, pornófilmnézés, illetve ilyen tartalmú kiadványok megmutatása gyermeknek. Mindenképpen gyanúra adnak okot a gyermek magatartásában észlelhető szélsőséges eltérések, illetve ha szexuális tartalmú játékokat játszik, szexualitással kapcsolatos kifejezéseket használ. Serdülőknél viselkedésbeli eltérések vethetik fel a gyanút a szexuális abúzusra, mint például iskolakerülés, drog­használat, prostitúció.

Nehezen detektálható az érzelmi bántalmazás, mint bántalmazási forma. Az érzelmi bántalmazás súlyos károkat okozhat a gyermek személyiség­fejlődésében. Az érzelmi bántalmazás körébe tartozik az állandó kritizálás, a gyermek semmibevétele, megszégyenítés, az értéktelenség sugalmazása vagy büntetéssel való fenyegetés, félelemben tartás. Ezekre ritkán derül fény, mivel a nevelés eszközeként tartják számon. Amennyiben a gyermek, ebben a légkörben nő fel, sokáig nincs tisztában azzal, hogy ez nem normális. Ide tartozik még a kapcsolatok blokkolása illetve a bezárás, mint büntetés. Valamint, ha a gyermek jelenlétében történik más személy bántalmazása (aki többnyire az édesanya). Különvált szülők esetében a kapcsolattartás megakadályozása is érzelmi bántalmazás, mivel a gyermek érzelmi szükséglete mindkét szülőhöz köti.

Bántalmazásbudapest pszichológusBudapesti pszichológusPszichés problémákpszichológus budapestPszichologusok Budapesten