A Bulimia falási rohamokkal járó kényszer betegség. A bulimiás rohamot követően az elhízás elkerülésére a beteg hánytatja magát, hashajtóval vagy túlzott fizikai aktivitással él vissza önmagával szemben. A beteg hányás után sem képes ellenállni evési kényszerének, rövid időn belül ismét rohamot kap és kezdődik elölről a körforgás. A betegség súlyosbodásával az étkezések és hányások között eltelt idő egyre csökken, a kényszer eluralkodik a beteg életén. Az irányítást az étkezés veszi át, az életvitel ehhez kezd igazodni. A bulimiás beteg undorodni kezd magától, szégyenkezik, ami önkéntelenül is rombolja szociális- és karrierhez fűződő kapcsolatait. A tünetek észlelése esetén azonnal forduljon pszichológushoz.
https://www.skultetiszabo.hu/szokas-fuggoseg-kenyszer/
A bulimia valójában mintegy háromszor gyakoribb jelenség, mint a korábban egyedüli evészavarként elfogadott anorexia, és jóval nehezebb is felismerni a bajt.
Egyéb táplálkozási zavarok
A bulimia az anorexiához hasonlóan gyakran diagnosztizált táplálkozási zavar, amelyek tünetei gyakran keverednek is egymással. Az anorexiával ellentétben itt vezető tünet a több-kevesebb rendszerességgel, de minimum heti gyakorisággal jelentkező falásrohamok, melyek során hatalmas kalóriamennyiségek elfogyasztására kerülhet sor. A bulimiás falásrohamok néha éjszaka, szinte félálomszerűen, „transzállapotban” jelentkeznek. Ezeket a „zabálásokat” szinte törvényszerűen lelkiismeret-furdalás, önvádlások követik, mely szorongásos állapotokat eredményez, bár fontos, hogy magának a falásrohamnak is többnyire szorongásoldó célja van.
Ezen érzések öngyógyító levezetését célozza, hogy a betegek hánytatással, hashajtással igyekeznek semmissé tenni a történteket, és egyben megszabadulni a fokozódó szorongástól. A folyamat hosszabb távon a beteg önértékelésének, testéről alkotott önképének súlyos zavarához vezet. Mi figyelmeztethet a bulimiára? Ellentétben az anorexiásokkal, a betegek testsúlya nem feltétlenül jelzi a bajt, ez megnehezíti a probléma felismerését. Árulkodó lehet a rendszeres hányások által feljutott gyomorsav által tönkrement nyelőcső és/vagy fogak, továbbá a párhuzamosan fennálló egyéb pszichés tünetek, például az impulzuskontroll zavara (alkohol és/vagy droghasználat, öngyilkossági kísérlet, stb.) vagy a személyiségzavar tünetei. Létezik a bulimiának egy átmenetinek nevezhető formája, ez az úgynevezett túlevéses zavar, vagy kényszerevés. Ez nem jár a bulimiára jellemző súlycsökkentő technikákkal, de mivel túlevési epizódok jellemzőek, így ezek az egyének általában túlsúlyosak, kövérek.
Amennyiben szabadulni akar a bulimiás rohamoktól, forduljon pszichológushoz, Budapesten.