A boldogtalanság látszólag testi és lelki okokra is visszavezethető, bonyolult képletnek látszik, de valójában egy „veszteség, gyász” szindróma. Boldogtalanok akkor vagyunk, ha úgy érezzük, nem teljes az életünk, hiányzik belőle valami vagy valaki. Az ember önmagában komplex lény, mégis fontos számára a társas létezés és materiális lét hiányainak kielégítése. Az ember szociális társas létformája első helyén a választott pár áll, de közvetlenül ezután a barátság, a barátok, a közvetlen környezet következik – beleértve a munkahelyi jelenlétet is. Ide sorolhatjuk a visszacsatolási reakciók által keltett siker, elismertség, megbecsülés személyiség építő hatásait is. Ha ezek az alapvető szociális kapcsolatok, csatornák, reakciók nem működnek vagy válságos állapotba kerülnek, akkor az emberi pszichés „egészség” megbomlik és ingataggá válik a lelki közérzet.
Ugyan ez mondható el a fizikai szükséglet kielégítése kapcsán is. Ha valakinek napi szinten nem jut elegendő táplálék, ivó- vagy fürdővíz, napfény esetleg folyamatos testi eredetű fájdalmak gyötrik, triviális, hogy belső feszültségek, komfort hiányérzet jelentkezik.
Az érzet jelentkezése kapcsán elsődleges felmérni a lelki hiányokat és ennek megfelelően megválasztani a megoldást. Önmagában a jelenséget kezelni nem lehet, de vizsgálhatók a kiváltó okok illetve a szociális kapcsolódás lehetséges zavarai.
Egyéb magyarázatok a boldogtalanságra
Kevésbé tudományos feltételezések szerint az aggodalom, a tökéletlen önismeret , az idealizmus (túlzott elvárások önmagunk vagy környezetünk iránt), a düh, a magány és a depresszió mind fokozzák ezt az érzést.
Az aggodalom, a rettegés (szorongás) valójában absztrakt fogalmak, melyek elénk vetítenek valami kedvezőtlen fordulatot a jövő kapcsán. Valójában az a valami, ami a rettegést okozza nem következett még be, tehát egyáltalán nem biztos, hogy meg fog valósulni. Ilyen alaptalan félelem lehet például, hogy a főnöke elbocsátja, pedig annak csak rossz kedve van. Másnapra nyoma sincs a vészjósló hangulatnak. Ennek ellentéte lehet pl. egy halálos betegség, amitől valóban van oka rettegni az abban szenvedőnek. Olyan helyzet is elképzelhető, hogy egy betegség, ami gyógyítható a beteg pánikreakciói hatására kritikusra fordulhat. Az aggodalomnak, rettegésnek tehát nem mindig egzakt alapokon nyugvó tény áll a hátterében, hanem egy állapot, ami helyzetelemzésnek kell alávetni, illetve egyéb tényezők figyelembevételével és azok alapján kell vizsgálni.
Az önismeret hiánya saját magunk és környezetünk félreértéséhez vezet. Képtelenek vagyunk saját vágyainkat, igényeinket felmérni és reálisan megválasztani céljainkat, életstratégiánkat, valóságos teljesítőképességünket. Rossz válaszreakciókat adunk a sors kihívásaira, félreértésben élünk. Ez visszaüt a magánélet és a munka területén egyaránt. Az önismeret hiánya szoros összefüggésben van az „idealizmussal”, ami valójában egyfajta irracionális világszemlélet. Ha önmagunkat sem vagyunk képesek reálisan látni, mi végből látnánk úgy a világot?
A düh (agresszió) szintén egy érzés, ami a környezettel vagy önmagunkkal szemben fellépő problémák megoldatlanságából fakad. Amennyiben nem tud a személyiség megfelelő válaszokat adni az őt érő kihívásokra, tehetetlennek érzi magát, dühös reakciókkal válaszol. Ezzel sok esetben nem a megoldás irányába mozdul el, inkább elmélyíti a problémát.
A tartós magány az ember szociális volta miatt vezethet a boldogtalanság érzéséhez. A magányról részletesebben itt olvashat.
A depresszió önmagában is forrása a boldogtalanságnak, amelyről részletesebben itt olvashat.
A boldogtalanság irodalmi formában
„Ne hasonlítsuk össze azt, ami nem összehasonlítható. Nem mindenki számára egyforma a boldogság vagy a boldogtalanságmércéje.”
„Nincsen rosszabb annál a bizonytalanságnál, amikor az ember a mezsgyén jár a boldogság és a boldogtalanság között.”
Nem éppen a boldogtalanság legjobb ellenszere, ha jelentéktelennek érzed magadat.
A veled való boldogság sem volt akkora, szívem, mint az a boldogtalanság, amit a halálod rám zúdított.
Úgy a boldogság, mint a boldogtalanság forrása, sőt bizonyos mértékig a szerencséé is bennünk magunkban van.
Amennyiben boldogtalannak érzi magát, keressen egy jó budapesti pszichológust. Pszichológiai rendelő Budapest.