A pánik az az állapot, amikor bizonyos külső vagy belső hatásra a rettegés cselekvésképtelenné teszi a rettegőt. A külső hatásra bekövetkező fizikailag bénító reakciót fóbiának nevezzük. A belső, megmagyarázhatatlanul feltörő és jelentkező szorongási rohamot pedig pánikbetegségnek. A pánikbetegség egyrészt kiszámíthatatlanul, bármikor rátörhet az abban szenvedőre, másrészt romló állapotot idézhet elő, azaz önmagát generálva az élet egyre több részében nehezítheti meg a beteg életét. Pánikbetegséget csak pszichiáter gyógyszerezéssel vagy pszichológus oldással képes orvosolni.
A pánikbetegség jellegzetesen a 20. és a 30. életév között kezdődik, nők között háromszor olyan gyakori, mint férfiak között. Az első pánikroham előtt általában nem találunk közvetlen kiváltó okot, de gyakori, hogy valamilyen szempontból nehéz, kritikus élethelyzetben éri a beteget az első roham (pl. betegség, válás, munkahelyi nehézségek). Az első pánikroham gyakran spontán jelentkezik, azaz “derült égből villámcsapásként” éri a beteget.
A pánikroham során az alábbi tünetek közül több is hirtelen jelentkezik és a tünetek intenzitása gyorsan fokozódik: heves szívdobogás, izzadás, remegés, légszomj, mellkasi nyomás érzés, szédülés, ájulás érzése, hányinger, hideg vagy meleg hullám, valamint idegenszerű érzés, zsibbadás, érzéketlenség, a megőrüléstől, ájulástól, kontroll elvesztésétől vagy infarktustól való kifejezett halálfélelem. A pánikroham alatt a tünetek percek alatt elérik intenzitásuk maximumát, maga a roham általában 10-20 percig tart.
Pánikroham
A pánikroham során a betegek vagy a beteg környezetében lévők a heves tünetek miatt ügyeletes orvost, mentőket szoktak hívni, különösen a betegség kezdetekor. Mire az ügyeletes orvos vagy mentők odaérnek, a rosszullét többnyire már le is zajlik, mert a beteg megnyugszik a segítség érkezésének hírére. A roham után a betegek fáradtnak, kimerültnek érzik magukat. A betegek általában számos kivizsgáláson eshetnek át, mire először pszichiáterhez kerülnek, gyakran kardiológiai, neurológiai, pulmonológiai negatív lelet után merül fel a pánikzavar diagnózisa.
Pánikbeteg
Pánikbetegségről akkor beszélhetünk, ha a rohamok ismételten megjelennek, és az újabb rohamoktól való félelem kialakul. A pánikbetegség gyakran társul agorafóbiával, de előfordul önmagában is. A pánikzavarban szenvedő betegek számára nagy félelmet okoz a roham során megtapasztalt halálfélelem és kontrollvesztettség érzése, ezért hamar kialakul a félelem magától a pánik roham állapotától. A pánikzavar kezelésében eredményesen alkalmazhatók pszichoterápiás módszerek, leginkább a kognitív viselkedés terápia, melynek hatékonyságát számos vizsgálat támasztja alá.
Amennyiben szüksége van segítségre, képzett szakemberek, Budapesti pszichológus szakemberek állnak rendelkezésre. (pszichológus Budapesten) Budapesti pszichológiai rendelőnk várja a gyógyulni vágyókat.
Ha pszichológus Budapest térségében, keressen bennünket. Budapesti pszichológiai rendelő áll rendelkezésére. Pszichológiai rendelő Budapest.
Pszichológiai rendelő Budapest.