Poszttraumás stressz zavar súlyos testi és lelki megrázkódtatások, fizikai és pszichés traumák hatására alakul ki, jellemzően szorongásos kórkép. Jellemző, hogy a traumára az egyén intenzív félelemmel, tehetetlenséggel reagált, és a traumatikus eseményt ismételten, újra meg újra átéli, illetve kerüli a traumával összefüggő helyzeteket, emlékeket ébresztő tevékenységeket.
Ezt a kórképet egy közeli barát vagy családtag halála, vagy súlyos betegsége, válás, szexuális zaklatás vagy erőszak is kiválthatja. Sőt, a terrorcselekmények szemtanúi, természeti katasztrófák túlélőinél is kimutathatók.
Gyakori kísérő tünetek az alvászavarok, a dühkitörések vagy irritabilitás, a koncentrációs nehézség, a felfokozott „vészjelzés-készség”. A tünetek a beteg számára jelentős szenvedést okoznak. A diagnózisához a tünetek több mint egy hónapos fennállása szükséges. Előfordul, hogy a trauma után súlyos tünetek lépnek fel, melyek néhány hét alatt elmúlnak. Ebben az esetben akut stressz-reakcióról beszélhetünk. A poszttraumás stressz zavar gyakran csak több hét, vagy akár hónap után jelentkezik.
Bár az elmúlt századok során a poszttraumás szindrómák számos változatát írták le, a poszttraumás stressz zavar viszonylag új diagnózis, először 1980-ban kezdték el nemzetközileg használni.
Fontos, hogy a betegség nem az elszenvedett fizikai sérülések talaján, hanem a feldolgozatlan élmények miatt alakul ki. A beteg a trauma után azt újra meg újra átéli, rendszeresen azzal álmodik, csak arra tud gondolni. Fél, hogy a traumatizáló esemény ismét elő fog fordulni, és elkerüli azokat a helyzeteket, ahol az ismételt előfordulásra esélyt lát. Mindez mindennapjait jelentősen megváltoztatja.
A poszttraumás stressz zavar kialakulásával leggyakrabban összefüggést mutató traumatípusok az alábbiak: nemi erőszak, emberrablás és kínzás. Az ilyen extrém traumatikus események mellett gyakran a traumatikus események közé sorolnak olyan lelki vagy szociális eseményeket is, melyek nem járnak közvetlenül fizikális sérüléssel vagy fenyegetettséggel (pl.: válás, fontos vizsgán való megbukás).
Előfordulása
A poszttraumás stressz zavar nőkben kétszer olyan gyakran alakul ki, mint férfiakban. A poszttraumás stressz zavart a fejlett és fejletlen világban egyaránt leírták, háborús körülmények között és tömeges erőszak esetén, illetve békeidőben helyi véletlen traumák esetén is. Az USA-ban a poszttraumás stressz zavar előfordulási gyakorisága kb. 7-8%-os az átlagnépességben, háborús körülmények között ez a szám akár a 30%-ot is elérheti.
Okai
Fontos, hogy nem minden traumatikus eseményen átesett embernél alakul ki poszttraumás stressz zavar. A poszttraumás stressz szindróma kialakulására hajlamosíthat a kórtörténetben szereplő pszichiátriai megbetegedés, a trauma alatt elszenvedett testi sérülés, az esemény utáni támogatás hiánya, az esemény utáni további stresszforrások jelenléte. A poszttraumás stressz zavar kialakulásának valószínűségét csökkenthetik a támogató kapcsolatrendszer, megfelelő megküzdési stratégiák alkalmazása, illetve a traumahelyzetben végrehajtott cselekvéssorral kapcsolatos pozitív gondolatok.
Számos kutatás történt a poszttraumás stressz zavarra hajlamosító tényezők feltárására. Egyesek a kórképre való hajlam hátterében genetikai tényezők szerepét emelik ki. A poszttraumás stressz zavarban szenvedők családjában más pszichiátriai betegségek előfordulása gyakori.
Veszély esetén a félelem természetes emberi válasz. A félelem testünket gyors válaszadásra készteti, hogy a veszéllyel megküzdjünk, vagy elmeneküljünk előle. A vészreakció egészséges reakció, mely a sérüléstől való védelmet szolgálja. Azonban poszttraumás stressz zavarban a normál reakció sérül vagy módosul, és a poszttraumás stressz zavarban szenvedő betegek a veszély elmúltával is félnek.
Megállapították, hogy poszttraumás stressz zavar esetén mind a hipofízis-hipotalamusz-mellékvese rendszer, mind a szimpatikus idegrendszer eltérései is kimutathatóak, melyhez hasonló eltéréseket trauma utáni „normális” distressz során nem írtak le.
Terápiája
A poszttraumás stressz zavar kezelésben a pszichoterápiás és a gyógyszeres kezelési módszereknek egyaránt szerepük van. Többféle pszichoterápiás módszer is használatos, többen a kognitív viselkedésterápia, a családterápia hatásosságát emelik ki. Hangulatjavítók használata segíthet a poszttraumás stressz zavarban jelenlévő tünetek csökkentésében.
Egyéb tudnivalók
Ez a zavar gyakran társul más pszichiátriai megbetegedésekkel, mint a pánikzavar, a depresszió, a szerhasználat, alkoholdependencia. Öngyilkossági gondolatok is előfordulhatnak. Ilyen esetekben a társuló betegség kezelése is szükséges.
Megfelelően felkészült Budapesti pszichológus kollégák segítségére számíthat. Az esetben, ha szüksége van segítségre keressen minket, pszichológus Budapest térségében. Töltse ki a jelentkezési űrlapot. Pszichológiai rendelő Budapest.
Pszichológiai rendelő Budapest.